A Meleg-hegy hirtelen letörõ és elkeskenyülõ, 418 m magas dolomitgerincének Zalaszántói-medencére nézõ fokán áll Rezi várának romja.
Rezi vár
A község neve feltehetően a "rez" régi szláv szóból származik, mely egy hegygerinc legmagasabb részét jelenti. A község határából kerültek elő azok a régészeti leletek, melyek bizonyítják az őskori és bronzkori megtelepülést. Rezi neve először 1236-ban fordul elő. Ekkor a zalai királyi várhoz tartozott.
Rezi nevezetessége a faluhoz tartozó várrom. A várat a falu felett magasodó Meleg-hegy északi részén lévő dolomitsziklára építették. Mára csak a lakótoronyból és a várfalból maradt valami hírmondónak. Megtalálhatjuk a vizesárok maradványait is. A várat az utóbbi években bővítették.
|
Régészeti leletek szerint már a kőkorban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A XII. századból több írásos sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltát őrzi, területe csak a XIX. században, a Balaton lecsapolásával változott a mai félsziget formára.
|
A vár történelmeA Rezi várrom ma a Keszthely-vidék egyik legõsibb történelmi emléke. A vár legkorábbi részének felépítését Zlandus veszprémi püspöknek (1244-1262) tulajdonítják. 1346-ban Nagy Lajos király Lackfi Istvánnak adományozta a várat. A hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos hegyivár, csak a XlV. sz. második felében (1378-ban) szerepel elõször oklevélben "Castrum Rezi" néven. A vár 1397-tõl újra királyi birtok, amit 1401-tôl többször zálogba ad Zsigmond király. Zsigmond a várat 1427-ben Gersei Pethõ Péternek és Lászlónak adományozta. Ettõl fogva a Pethõ család tagjai évszázadokon át zavartalanul birtokolták Rezi várát és környékét. A mohácsi csatavesztés (1526) után, amikor 1541-ben Buda is török kézre került, Rezi várának jelentõsége megnõtt, ezért 1555 körül megerõsítették. A vár a környék népének menedékhelye volt. A török hódítással szemben a gersei Pethõk voltak a vidék legjelentõsebb védõi. A XVI. sz. végétõl Rezi várának katonai szerepe megszûnt. 1592-bôl már a romba dõlt Rezi várról olvashatunk. A gersei Pethõ család férfi ágának kihalása után a rezi várhoz tartozó birtokok 1729-ben mint uratlan birtokok a kincstárra szálltak. Rezi romvára és a várhoz tartozó javadalom 1741-ben vásárlás útján Festetics Kristóf birtokába került. Ettõl kezdve 1945-ig a vár a család tulajdonában maradt. |
|
|
|
|
SzabadidőSzigligeti kerékpárútSzigliget észak-nyugati oldalától a 71-es főút mellett futó önálló kerékpárúton haladunk a 84-es számú főút balatonedericsi elágazójáig.
Kamon-kő tanösvényVégigsétálva a szigligeti templomtól induló, majd ugyanoda visszaérkező, kék T jelű Kamon-kő Tanösvényen - amely nevét egy, a vulkanizmus emlékeit feltáró sziklavonulatról kapta - a Balaton-part egyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg.
|
|
Közeli túracélpont: Zalaszántó: Béke sztupaA Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. Csúcsairól pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra.
A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban.
|
Balcsi.net - Balaton Portal