Csobánc vára

Csobánc vára

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté.

A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. A Rákóczi szabadságharc leverése után ezt a várat is lerombolták. A bazalthegy szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.

A vár az irodalomban

A csobánci vár több költőt és írót is megihletett a 19. század első felében. 1807-ben Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címen. 1845-ben jelent meg Kis János visszaemlékezése életéről, melyben Csobáncot is megemlíti: „Egyszer kétszer felmentem a csobánci és hegyesdi várok omladványaihoz is, s a magasról a paradicsomhoz hasonlítható környéket szemléltem, vagy elmélkedésemmel a régi idők történeteibe merültem”. Vachott János „Balaton vidékén” című versében elragadtatással írt Csobánc, Tátika és Rezi látványáról.

Csobánc vára Panoráma a Csobánc-hegyről, félúton...

A vár története

A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően a várat egyik török ostrom sem tudta bevenni.

Csobánc vára

Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról. A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én ért véget. A várat Jean-Louis Rabutin császári tábornagy próbálta elfoglalni, ismét sikertelenül, ezer főből álló serege ellenére.Ebben a korban(igaz rövid ideig) a várat egy félig finn kapitány,Wrippinody Károly védte. A várat körülbelül 30 főnyi helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védték, Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar ostromlókból álló sereg majdnem 400 főt vesztett el a csata során, köztük 52 tisztet. A vár 1709-ben került ismét császári kézbe, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. A vár feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, ám a vár napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában.

Csobánc vára

Gyulaffy Napok Csobáncért

A „Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium - Csobánc Váráért Közhasznú alapítvány” 2009. július 17.-18.-19.-én rendezi meg a „Gyulaffy Napok Csobáncért” című hagyományőrző programját. A rendezvény hagyományteremtő céllal, immáron 6. alkalommal kerül lebonyolításra. Programunk Gyulakesziben szervesen illeszkedik a nyári balatoni turisztikai műsorok sorozatához. Célunk a történelmileg hiteles, a hajdani kultúrát a hagyományoknak megfelelően visszaadó és értékőrző turisztikai program megrendezése.
A rendezvény során befolyt bevételeket a csobánci vár romjainak állagmegóvására fordítjuk, hogy az utókor számára megőrizzük a magyar történelem eme páratlan emlékét. Középkori forgatag keretében életre kel az 1500-as évek török kori Magyarországának élete, hangulata. Ízelítőt kapunk a kihalófélben lévő mesterségekből, a néphagyományok, népszokások felidézésén keresztül megismerhetjük a kor hagyományait, az őshonos magyar haszonállatvásár pergő hangulatát. Kóstolót kaphatunk a páratlan íz világú török és magyar konyha ínyencségeiből. Gyermekeink szórakozását egész napos játszóház, szalmavár foglaló, mesemondó, bábszínház és számtalan színes program biztosítja. Díszes lovasbandériumok felvonulása és bemutatója varázsolja elénk a kor harci szellemét. A lovagi tornák révén átélhetjük a vitézek férfias helytállását, kitartását, erkölcsrendjét. Az autentikus népzenei és népművészeti műsorokon megelevenedik a magyarság gazdag kultúrája. Egész estét betöltő táncházunkban vendégeink megtanulhatják a magyar tájegységek táncait. A Csobánc várához fellátogatók hiteles ismertetést kapnak a vár és környékének történetéről, hősies védőik legendájáról. A várhoz vezető úton ízelítőt adunk a történelmi borvidék boraiból és szőlőművelési kultúrájából.

Csobánc vára

Szabadidő

Szigligeti kerékpárút

Szigliget észak-nyugati oldalától a 71-es főút mellett futó önálló kerékpárúton haladunk a 84-es számú főút balatonedericsi elágazójáig.

Kamon-kő tanösvény

Végigsétálva a szigligeti templomtól induló, majd ugyanoda visszaérkező, kék T jelű Kamon-kő Tanösvényen - amely nevét egy, a vulkanizmus emlékeit feltáró sziklavonulatról kapta - a Balaton-part egyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg.

Közeli túracélpont: Szent György-hegy

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. Csúcsairól pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra.

Szent György-hegy

A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban.